Sziasztok! :) Mivel a blog elérte a 4800 megtekintést (amit nagyon, nagyon, nagyon köszönök Nektek!!!!!), így gondoltam megleplek Titeket egy... nos... kicsit másfajta fejezettel :D Ez annyiban különbözik a többitől, hogy egyrészt, kétszer olyan hosszú, másrészt, nem Hajnal szemszögéből írtam, hanem... máséból :D És mivel nagyon érdekel, hogy mit gondoltok (én, meg az átkozott kíváncsiságom... állati hamar meg fogok öregedni :D), írjátok meg kommentben, hogy hogy tetszett :) Kellemes olvasást és még egyszer NAGYON KÖSZÖNÖM, isteniek vagytok! ~Eközben a Nagy Teremben~ Hajnalpír eltűnt a tömegben. Egy ideig még szemmel tudtam tartani az aranybarna hajzuhatagot, de aztán elveszítettem szem elől. Nem nagyon akartam egyedül kiengedni. Vele akartam menni. Miért? Fogalmam sincs. Csak volt egy rossz előérzetem, ami nem hagyott nyugodni. Tudtam, hogy tud vigyázni magára, és hogy nincs szüksége senkire, hogy megvédje. Én mégis ezt akartam tenni. - Ha visszajön, megölöm...
Tetszik az új dizájn.
VálaszTörlés