Fantázia földjén

Sziasztok! :) Kicsit késve bár, de megérkeztem a folytatással :) Mint ahogy azt ígértem, Hablaty szemszögből írt rész és IGEN, TRIXI, VAN BENN JOSÉ IS!!!!!!!!! Valamint, ezúton is szeretnék NAGYON BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNNI egy nagyon jó barátnőmnek és bloggertársnőmnek, SKIRÁNAK , az  Árnyjáték   és a  Fekete rózsa  című blogok írójának!!!! <3 <3 Kellemes olvasást mindenkinek! :) ~Hablaty~ Alapban rémesen kezdődött a napom, hála a hajnali Szörnyen Nagyos esetemnek. És persze egyre rosszabb lett… vagyis… tartotta magát: egyenletesen rémes napom volt. Próbáltam a lehető legmesszebb kerülni mindenkit. A reggeli kis esetemért már megkaptam a fejmosást minden létező személytől, aki észrevette, hogy létezem, sőt, olyanoktól is, akik alapesetben hozzám sem szólnának. Igazán tipikus, nem? Ha valamit jól csinálsz, az nem tűnik fel senkinek. Mihelyst hibázol, azonnal a nyakadon van mindenki. Szóval elég emberkerülő napnak néztem elébe, vagyis, én azt akartam, ho

Sziasztok! Igen, tudom, kicsit késtem (kicsit...?), de engesztelésképp egy kicsit hosszabb résszel érkeztem :) A folytatással kapcsolatban nem ígérek semmit, csak hogy Hablaty szemszöges lesz (és TRIXI KEDVÉÉRT LESZ JOSÉ!), és hogy megpróbálok sietni vele :) Most pedig... kellemes olvasást! - Biztos, hogy el kell menned? Anya hangja remegett. Nem mertem ránézni, tudtam, hogy a sírás kerülgeti. Én is így voltam vele. Válasz helyett csendben pakoltam tovább. Xypia levele egyértelművé tette, minél tovább késlekedek, annál többet fog szenvedni mindenki. Csak egy dolog nem fért a fejembe: miért én? Több millió ember él ezen a földön és neki pont engem kellett kiválasztania. Nekem kell a reménynek lennem. Nekem, aki nem hisz a reményben. Irracionálisan nagy baromság az egész. Nagyon sokszor elolvastam a levelet, újra és újra, próbáltam értelmezni a sorokat, minden szó mögött rejtett jelentést kerestem. A látomásban látott emberek, akik meghaltak, akiket láttam meghalni, a