Fantázia földjén

Sziasztok! Megérkeztem a folytatással! Valószínűleg a részek kéthetente fognak érkezni, de ez iskolafüggő, szóval nem ígérek semmit, csak azt, hogy igyekszem, ahogy tudok! :) Kellemes olvasást! :) A falu romokban hevert. A házak többsége lángolt, ami pedig még nem, az majd fog. Meg nem bírtam számolni a sárkányok árnyait. Láttam Siklókat, Cipzárhátakat, Gronkeleket és most nem egy, hanem több Szörnyen Nagy Rémséget is. Rengetegen voltak. Sokkal többen, mint a többi portyán. Azonnal tudtam, hogy ez nem egy átlagos élelemszerzési körút. Most mintha a sárkányok direkt csinálnák, és nem az élelemért. Direkt rombolnak, gyújtogatnak. Az a néhány sárkány, aki elsuhant mellettünk, nem is foglalkozott velünk. Csak a pusztítás érdekelte őket. Ahogy egyre közelebb értünk, minden sokkal kivehetőbb lett. A férfiak és nők többsége fegyvert, pajzsot ragadva támadt a fenevadakra. A gyerekeket a Nagy Terembe vitték, mint a többi portyakor. Hálók, bólák repkedtek mindenfelé. Néhány sárkán

Sziasztok! :D Igen, tudom, kicsit késtem (a suli a hibás...) De, most már itt vagyok! :D És inkább nem mondok semmi biztosat, hogy mikor jön a folytatás. Annyit ígérek, hogy amint tudom, hozom! ;) Kellemes olvasást! :) - Na, gyerünk! Mutasd, mit tudsz! –kiáltott rám Hablaty. Fogatlan felmordult és belehúzott, de Alzira egyből a nyomába eredt. Miután Dame távozott, Hablattyal úgy döntöttünk, kijárna nekünk egy kis repülés. Először a rejtekhelyemre mentünk, ahol egy kiadós ebéd után felcsatoltam Zira hátára a nyerget és már szálltunk is. Nem gondolkodtam extrém dolgokban, épp, hogy csak egy laza sétarepülés jutott eszembe a felhők között. Aztán Hablaty kihívóan felkiáltott. Én pedig odavagyok a kihívásokért. Fogatlan gyors volt. Biztosan nem olyan sebes, mint régen, mikor megvolt mindkét farok redője, de majdnem képes volt így is lehagyni Zirát. Csakhogy Hófúriám nem épp az a fajta, aki könnyen feladja. Két szárnycsapással beérte az Éjfúriát. - Mi a cél? –kiáltottam Ha