20. Látomás
Sziasztok! :) Megérkeztem a folytatással, remélem tetszeni fog! :) Kellemes olvasást! :) ~Alkonypír~ Órákig ültem a sarokban. A hajó már rég továbbállt, már akkor elindult, mikor az utolsó ember felért a fedélzetre. Sőt, lehet, hogy ott is hagytunk valakit a nagy sietségben. A kapitány nagyon siettette az indulást, amit nem is csodálok. Declan kis akciója miatt kész káosz uralkodott a Telihold-szigeten. Azóta sem tudtam kiverni a fejemből azokat az arcokat. Sem Declanét, aki lélektelenül, könyörületet nem adva gyilkolta meg az árust, sem az áldozatáét, aki küzdött ellene. Ugyan ki gondolta volna, hogy Declan képes erre? Én nem. Rendben van, jó erőben volt, ezt nem lehet tagadni, de olyan kis vicces, szerény és barátságos volt velem… az őrökkel nem, de ez másik kérdés. Őket fenyegette, de sosem hittem volna, hogy komolyan gondolja. Túlságosan is alábecsültem. Tényleg ilyen rossz emberismerő lennék…? A gondolataim elterelésén az sem könnyített, hogy rettenetesen sajg